A lengéscsillapító működése és esetleges hibái

A lengéscsillapító olyan mechanikus vagy hidraulikus eszköz, amelyet úgy terveztek, hogy elnyelje és tompítsa az ütéseket vagy a rezgéseket. A lengéscsillapító a jármű biztonságának nagyon fontos eleme, mivel mind az utasokat, mind magát a járművet megvédi az út egyenetlenségei által okozott rángásoktól és későbbi sérülésektől. Ez az eszköz a különböző típusú járművek felfüggesztésének eleme, az autóktól kezdve a motorkerékpárokon át a repülőgépekig megtalálható, a jármű alváza és a kerekek között helyezkedik el.

A lengéscsillapító részei és működése

A lengéscsillapító a kerekeknél gerjesztett mozgásból származó energiát hőenergiává alakítja át. A lengéscsillapító csőben a dugattyú alatti és feletti folyadék mennyisége eltérő lehet. Ma megkülönböztetünk egycsöves és kétcsöves lengéscsillapítókat, amik egy kicsit eltérően működnek. Az előbbi gyorsabban tudja átadni a hőt a környezetének, azonban nagyobb igénybevételűnek számít, így a hűtése is kedvezőtlenebb. A kétcsöves változatában a gáz a tér és a cső közé kerül, így jól elkerül a folyadéktól. A hátránya, hogy rosszabb a hőátadási tulajdonsága.

A lengéscsillapító fő funkciói az út egyenetlenségei által okozott felfüggesztési lengések szabályozása, a tapadás növelése, a stabilitás javítása, a fékút csökkentése és a menetkomfort növelése.

A lengéscsillapítókkal kapcsolatos sérülések végzetes következményekkel járhatnak az autó mechanikus részeire nézve. Ha a lengéscsillapítók nem működnek megfelelően, megnő több alkatrész, például a rugók, a kormánymű, a differenciálmű, vagy éppen a gumiabroncsok kopása. A következmények közé tartozik a rossz időjárás esetén az aquaplaning veszélye, a megnövekedett féktávolság és a járművezető fáradtsága.

Szerencsére jó karbantartás mellett nem gyakori hibát találni a rendszerben, ha azonban a lengéscsillapítók rossz állapotban vannak, a különböző anomáliák miatt könnyen észrevehetjük a bajt.

A lengéscsillapítókkal kapcsolatos gyakori hibák

Az alábbiakban felsoroljuk a lengéscsillapítók gyakori hibáit, és azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják e hibák előfordulását.

A jármű billegése: Például éles fékezéskor a jármű orra túlságosan lefelé süllyed, de amikor megállunk, visszatér a helyére, ami azt jelzi, hogy a lengéscsillapítók vagy a rugók nagyon elhasználódtak.

Rezgés a kormánykerékben: Ha azt vesszük észre, hogy a kormánykerék különösen kanyarban fékezéskor rezeg, akkor valószínűleg a kanyar külső oldalán lévő első lengéscsillapító hibás, vagy az adott oldalon lévő rugó sérült.

Túlzott dőlés: Ha egy kanyarban az egyik tengely irányába történő erőteljes dőlést észlelünk, az lehet a hidraulikus rendszer hibája, vagy a kipörgésgátló rossz állapota, de leggyakrabban egy rugó törik el.

Gumiabroncsok kopása: Ha a gumiabroncsok egyenetlenül kopnak, annak ellenére, hogy azonos nyomáson tartják őket, gyakran előfordul, hogy az autó felfüggesztése nem megfelelően van beállítva.

Túl kemény vagy túl lágy felfüggesztés: A megereszkedett rugók, a rossz abroncsnyomás vagy a rosszul beállított lengéscsillapítók túl kemény felfüggesztést eredményezhetnek, ami megnehezíti, valamint kényelmetlenné teszi a jármű vezetését. Ha pedig túl lággyá válik a felfüggesztés, akkor a vezető nagyobb eséllyel veszítheti el a jármű feletti uralmát.

A lengéscsillapító meghibásodását jelző zajok

A másik leggyakoribb tünet a kátyúba ütközéskor fellépő zajok vagy kopogó hangok. Tény, hogy a gyanús hangokat a lengéscsillapító rossz beállítása vagy az alkatrészek kopása is okozhatja, mégis érdemes résen lenni. Amikor az autó egy nagyobb kátyún halad át, és egy eddig ismeretlen hangot hallunk, akkor kezdjünk el gyanakodni. Nézzünk néhány példát is!

Csattogó hang: ez a gumi kopása vagy a gumiabroncsok lazasága miatt van, és általában akkor keletkezik, amikor a jármű az átlagnál gyorsabban halad, vagy ha a gumiabroncsokat rosszul állították be.

Csörgő hang: a laza vagy régi csavarok, esetleg a kopott alkatrészek okozhatják.

Sípoló hangok: a csillapító szelepekből származnak, mert a lengéscsillapítók működéséből származó zajokat elszigetelő burkolatot nem megfelelően szerelték fel.

Amennyiben azt akarjuk, hogy a lengéscsillapító a lehető legjobb állapotban legyen, nagyon fontos a rendszeres ellenőrzés. A szakemberek tanácsa, hogy évente legalább egyszer elkerüljön az autó a szervízbe, ahol a lengéscsillapító állapotát is megnézik. Ezen túlmenően érdemes betartani a következő tippeket:

• Mindig kerüljük a nagy sebességgel való közlekedést olyan helyeken, ahol az út egyenetlen.
• Ellenőrizzük rendszeresen a gumiabroncsok nyomását.
• Figyeljünk arra, hogy milyen terhelést kap az autó, mert a túlsúly károsíthatja a felfüggesztést.
• Figyeljünk a jármű feletti hirtelen irányíthatóság elvesztésére vagy a jármű által keltett zajokra.

A rendszeres szervizi látogatás, a meggondolt vezetési stílus és a minőségi alkatrészek mind a hosszú élettartamhoz járulnak hozzá. Ettől függetlenül a lengéscsillapítók élettartama általában 60 000 és 80 000 km között van, úgyhogy ezekkel a számokkal sokkal könnyebben tudunk kalkulálni.