Minden, amit az autóban lévő féknyeregről tudnunk kell

A féknyereg általában az autónak nem az a része, melyre kapásból minden autótulajdonos rá meri vágni, hogy tudja hol található a kocsiban. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy kevésbé fontos alkatrészről beszélünk, sőt! Több dolog miatt is fontos, hogy odafigyeljünk a féknyereg állapotára, emiatt pedig viszonylag gyakran meg kell nézetnünk azt egy szakemberrel.

Kétségtelenül a féknyereg a fékrendszer legfontosabb része. Ez az alkatrész minden egyes nap ki van téve a külső hatásoknak (például a zord időjárási viszonyoknak) illetve a szennyeződéseknek. Éppen emiatt annak állapotát évente ellenőrizni kell azért, hogy a későbbiekben se érjen bennünket kellemetlen meglepetés vezetés, pontosabban fékezés közben.

Mi az a féknyereg? Milyen feladatokat lát el?

A féknyereg feladata, hogy rátolja a fékbetétet a féktárcsa surlódó felületére. A súrlódás, mely ennek következtében létrejön lehetővé teszi azt, hogy a jármű elkezdjen lelassulni, majd megálljon. A féknyeregben lévő dugattyú(k) működését a fékpedállal tudjuk szabályozni. Tehát ha rátaposunk az autónk fékpedáljára, a féknyeregben lévő speciális mechanizmusok lehetővé teszik a fék megfelelő működését. Többféle féknyerget is megtalálhatunk a piacon. A fix (más néven merev) nyerges változat mellett léteznek még az úszónyerges típusok is. Mivel az előbbi változat valamivel összetettebb alkatrész, ebből kifolyólag drágább is. Az emberek nagy része inkább az utóbbi változatot szokta ismerni, mely egyszerűbb, olcsóbb, ebből kifolyólag elterjedtebb is.

Maga a féknyereg felépítése nem túlságosan bonyolult, ugyanis nem sok elemből áll, bár ez valójában típustól, és márkától is függhet. A féknyeregház a féknyereg legfontosabb része, ez tartalmazza ugyanis a többi alkatrészt. Dugattyúkból lehet benne egy, kettő vagy négy, ezek nyomás hatására lelassítják az autót. Emellett a féknyeregben megtalálhatjuk a porvédőt, a légtelenítőt, a karmantyút, illetve hátsó féknyereg esetén a kézifék kart is. Némely típusnál egy csúszka is található ebben az alkatrészben, ez általában a féktuskónál van.

Ilyen típusokat tudunk megkülönböztetni a féknyereg esetében

• Úszónyereg

A gépjárművek nagy részénél ilyen típusú féknyereg van beszerelve, ennél a típusnál az alkatrész egy úgynevezett féktuskóra van felszerelve, olyan módon, hogy a féktuskó, és a féknyereg között legyen két darab fékcsúszka, ez oldja meg a nyereg „úszását”. Ebben az esetben 1 vagy 2 dugattyús is lehet a féknyereg. Amikor rálépünk a fékpedálra, a dugattyú megmozdul, és megmozgatja az egész nyerget. Ennek következtében a dugattyúval szemben található rész ráilleszkedik a fékbetétre, és magával húzza azt.

• Merev/Fix nyereg

Ennél a típusnál a neve is mutatja, hogy kevésbé mozog a féknyereg. Úgy lett kialakítva, hogy a tárcsa két oldalán lévő dugattyúval ráfeszítsük a tárcsára a fékbetétet. Ez a típus ritkábban fordul elő, általában nagy teljesítményű teherautóknál, illetve versenyautóknál tudunk vele találkozni. Ennek a féknyeregnek jóval nagyobb a teljesítménye, emiatt az ára is drágább.

A féknyereg leggyakoribb meghibásodásai

Szakemberek szerint évente mindenképp érdemes ellenőrizni a féknyereg állapotát, és bár kevés probléma lehet vele, és ritkán hibásodik meg ez az alkatrész, mégis, ha tönkremegy, akkor általában csak cserével orvosolható.

A fékdugattyú megszorulását legtöbbször az okozza, hogy bejut a nedvesség a porvédőn keresztül és az alkatrészben korrózió képződik. Az is megeshet, hogy a dugattyú mellett kezd el a fékfolyadék szivárogni, ilyenkor szinte biztos, hogy a karmantyúkkal van a probléma, annak cseréje megoldást jelenthet. Nagyobb probléma az, ha beszakad a légtelenítő csavar. A járműben 2 évente a fékfolyadékot mindenképpen cserélni kell, hiszen ez is elhasználódik idővel. Ha cserélés során a légtelenítő beszakad, akkor általában a féknyereg cserét kell alkalmazni. Ritkább eset, mégis előfordulhat, hogy a fékdugattyú fékbetétre felfekvő felülete kopik meg. Ez akkor szokott jelentkezni, amikor nem figyelünk oda a fékek állapotára, ám ilyenkor akár blokkolhatja is a kereket a dugattyú, ez pedig menet közben balesetveszélyes.

Nagyjából ilyen problémákat észlelhetünk a féknyereggel kapcsolatban. Viszont azt fontos kihangsúlyozni, hogy a féknyereg és a féktuskó alkot egy egészet. Így, ha a féktuskóval vannak problémák, akkor az kihathat a féknyereg állapotára is. A féktuskó helyet biztosít a fék csúszkának, ez pedig 4 részből áll: a csúszka, a porvédő, a csavar, illetve a tuskó. Ennek a meghibásodásával már gyakrabban szembe találhatjuk magunkat. Ha megszakad a porvédő, akkor kis idő múlva ki fog alakulni a korróziós szorulás. De gondot okozhat még a betét kopása is, pontosabban az, ha az ferdén kopik, vagy csak sokat áll, és megszorul az egész.

Láthatjuk, hogy a féknyereg igen fontos része az autónknak. A féknyereg szabályozásán múlik az, hogy az autónk fékezéskor milyen gyorsan tud teljesen megállni. Ha szokatlan hangot hallunk az autóból akkor amikor fékezni próbálunk, mindenképpen vigyük el egy szerelőhöz, hiszen lehetséges, hogy a féknyereg ment tönkre. Intő jel lehet emellett az is, ha az autó fékezés során elkezd vibrálni, és rángat, de gond lehet a féknyereggel abban az esetben is, ha a jármű túlságosan lassan reagál a fékezésre.