
A nappali lámpa kifejezés nemcsak a lakberendezésben használatos, és a nappali szoba lámpatesteire utal, hanem az autók nappali menetfényét is szokták így nevezni. Ez nem a tompított fényszóró, helyette használható a nappali közlekedéshez. Nézzük, mi is valójában a nappali lámpa, és milyen fajtái vannak.
Na, de akkor tisztázzuk is, hogy mi is az a nappali menetfény vagy más néven nappali menetjelző lámpa. Az ENSZ-EGB 87. számú Előírás (87.R.) 2.1. pontja szerint: „Nappali menetjelző lámpa olyan menetirányban előre néző lámpát jelent, amelynek rendeltetése a járművet jobban láthatóvá tenni nappali vezetés közben.”
Nappali menetjelző lámpa nincs minden autóban, vagyis annak hiányában a tompított fényszórót kell bekapcsolni. A kettő azonban nem összekeverendő, ugyanis míg a nappali menetfény jelzőlámpa, addig a tompított fényszóró útmegvilágító berendezés.
Emellett az is érdekes kérdés, hogy a nappali lámpát kell-e használni vagy sem. Az mindenki számára egyértelmű, hogy éjjel felkapcsoljuk a világítást az autón, hiszen így fogunk látni és látszódni, nappal azonban, mivel világos van, látni is látunk, és persze másik is látnak minket. De mit mond erről a törvény?
A gépjárművek nappali világítása még mind a mai napig vitákat szül az autósok között. Egyesek szerint teljesen felesleges, energiapocsékolás, hiszen úgysem látszik, másik szerint viszont fontos, hogy nappal is világítson a lámpa, hiszen bizonyos fényviszonyok között jobban látszik a szembejövő forgalom, a kivilágítatlan autó pedig sokkal balesetveszélyesebb. Valahol persze mindenkinek igaza van. A nappali lámpa folyamatos használata tényleg pocsékolás, ám 0,2 liter/100 km-es fogyasztáscsökkenés, vagy épp a gyakrabban cserélt izzó közel sem akkora ár, ha a biztonságunkról van szó. Biztosak vagyunk benne, hogyha választani kellene, mindenki inkább évente cserél izzót a két évenkénti izzócsere helyett, mint bevállal egy balesetet, annak minden anyagi kárával együtt.
A nappali világítás kérdése már régóta foglalkoztatja az autósokat. Európában először a skandináv országokban tették kötelezővé a használatát. Finnországban 1972-ben először csak télen tették kötelezővé a vidéki utakon, 1982-ben már nyáron is kötelezővé vált. Svédországban 1977-től kötelező minden körülmények között. Ezt követően egyre több európai ország követelte meg az autósoktól a tompított fényszóró használatát nappal. Hazánkban 1993-ban lett kötelező, ám csak lakott területen kívül, lakott területen még mindig választható opció.
A nappali lámpáknak többféle fajtája, formája létezik, lássuk melyek a legelterjedtebb fényforrások:
Akkor sem kell aggódnunk, ha az autónkban nincs beszerelve gyárilag a DRL, ugyanis utólagosan is beszerelhető, természetesen az európai uniós szabvány pontosan behatárolja, hogy milyen módon van erre lehetőség, ahogyan a használatát is szigorú szabályokhoz kötik. Az 1990-es KÖHÉM rendelet még lehetővé tette a nappali menetfény és helyzetjelző lámpa együttes használatát, ám ezt a 2010-es módosítás megszűntette, így jelenleg a DRL csak önmagában világíthat, más lámpákkal együtt nem. Számos szabálytalan szerelés látott, és lát mind a mai napig napvilágot, ahol ezek a lámpák a tompított fényszóróval együtt világítottak éjszaka. Ez meglehetősen veszélyes, ugyanis erőteljes szemkáprázást okozhat a velünk szembe közlekedőknek.
Mindegy azonban, hogy utólag kerül beszerelésre a DRL vagy nappali menetfényként gyárilag be van szerelve. Fontos, hogy a nappali lámpák minden esetben szabványosak lehetnek, ezért inkább a minőségi, márkás darabokat érdemes választani a nevenincs, szabálytalan fa
Cím: 2040 Budaörs, Bimbó u. 38
Cégjegyzékszám: 13-09-146813
Adószám: 23337233-4-13
Közösségi adóazonosító szám: HU17783374
Email: info@point-s.hu; moor.gabor@point-s.hu