Katalizátor fontossága nem csak kezdőknek

Az elmúlt években a környezettudatosság és a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap, melyet az egyre újabb Euro-normák megszületése is bizonyít, így pedig a katalizátorok is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az Euro-normák évről évre szigorodnak, így az autók károsanyag-kibocsátásának is a lehető legkisebbnek kell lenni, ez pedig nem lenne lehetséges katalizátor nélkül. Azt még a kezdő autótulajdonosok is tudják, hogy az autóban van katalizátor, azt azonban még a régi motorosok között is csak kevesen, hogy valójában mit is csinál a katalizátor, és miért nem szabad kiszerelni.

Nézzünk egy kicsit utána a katalizátor fontosságának, szerepének, feladatának, és annak, hogy valóban ez az alkatrész lesz-e az, amely megmenti a környezetet az utókor számára.

Egy kis történelem

Túlságosan nem akarunk belemenni a katalizátorok létrejöttének történetébe, annyit azonban nem árt tudni, hogy az első katalizátorok Amerikában jelentek meg, nem pedig Európában, ahogyan azt sokan hiszik. Amerikában már 1975-ben megjelentek ezek az alkatrészek, az öreg kontinensen viszont közel 10 évvel később, 1986-ban kezdték el őket gyártani az autókba. Magyarországon még ennél is később, a rendszerváltás után jelentek meg az első katalizátoros autók. Ennél mélyebben nem is mennénk bele a katalizátorok történetébe, inkább rátérünk arra, hogy mit is csinál pontosan ez az alkatrész az autóban.

Mi is a szerepe a katalizátornak?

Ahogy egyre nagyobb szerepet kapott a környezettudatosság, úgy vált fontossá az autóiparban is a káros anyagkibocsájtás kérdése, ebben pedig, ahogyan már említettük, a katalizátor kap fontos szerepet. A katalizátor látja el ugyanis azt a feladatot, hogy az autóból kikerülő kipufogógáz károsanyag-tartalmát a lehető legnagyobb mértékben lecsökkentse, tehát kiszűrje a lehető legtöbb káros anyagot. Az első katalizátorok még nem voltak képesek a nitrogén-oxidok redukciójára, ahogyan azt a mai katalizátorok teszik, még csak a füstgáz szénhidrogén és szén-monoxid tartalmát voltak képesek átalakítani vízgőzzé és szén-dioxiddá.

Ezeket követték a két gázkomponensre ható típusok, ahol a katalizátorok két egymáshoz kapcsolt elemből épülnek fel, az egyik egy redukciós, a másik pedig egy oxidációs katalizátor. A redukciós katalizátor feladat a nitrogén-oxidok redukciója, míg az oxidációs katalizátor a szénhidrogének és a szén-monoxid átalakításában játszik nagy szerepet. Bár ezek már lényegesen jobb hatásfokkal dolgoznak, mint kezdeti társaik, manapság már a fokozatosan szigorodó Euro-normák mellett már közel sem tesznek eleget a káros anyagkibocsájtás megakadályozása érdekében.

Manapság már léteznek három gázkomponensre ható katalizátorok, melyekhez lambdaszonda is csatlakozik. A három gázkomponensre ható katalizátorok között találunk szabályozott és nem szabályozott katalizátor, melyek között a különbséget a lambdaszondák száma jelenti. A nem szabályozott katalizátorok esetében nincs lambdaszonda, míg a szabályozott katalizátoroknál a katalizátor előtt és után is van egy-egy szonda.

Hogyan épül fel egy katalizátor?

A katalizátorok felépítése meglehetősen egyszerű, így a kezdő autósoknak sem okoz gondot alapvetően az alkatrész megértése. A katalizátor főbb részei a következők: van egy hegesztett lemezborítás, a hőterelő palást, maga a katalizátor mag, és az arra felvitt katalitikus réteg. Ez így nem is tűnik bonyolultnak, igaz? A katalizátor magja a legtöbb esetben egy extrudált kerámiatömb, ebben számos áramlási csatorna található. Itt történnek a kémiai folyamatok, pontosabban azok az anyag felületén mennek végbe.

A katalizátor meghibásodásának okairól

A katalizátorban nincs mozgó alkatrész, ezért sokan úgy gondolják, hogy nagyon meghibásodni sem tud. A helyzet azonban az, hogy a katalizátor is tönkre tud menni, bár valóban nem a mozgó alkatrészek elkopása okozza a gondot, hiszen ilyen nincs benne. A motoron belül történő hűtőfolyadék és olajszivárgás, vagy egyes motor tisztító vagy kopásgátló adalékok viszont okozhatnak gondot a katalizátorban, bár egyre inkább olyan fajták kerülnek forgalomba, amelyek kompatibilisek a katalizátorral.

A nem megfelelő olaj is okozhat gondot, ugyanis ez képes lerakódni a katalizátor felületén, ez pedig csökkenteni fogja a katalizátor hatékonyságát, de a működését is befolyásolja. A katalizátorhoz szerencsére tartozik ellenőrző lámpa a műszerfalon, amennyiben világít, mindenképp forduljunk szerelőhöz, aki vagy javítja, vagy cseréli majd a katalizátort.

Valóban segít kímélni a környeztet?

Sajnos a helyzet az, hogy hiába van a katalizátor az autóba, és hiába működik rendesen, a káros anyagokat a kipufogógázból teljesen kiszűrni nem lehet, így minden esetben történik valamennyi káros anyagkibocsájtás. Természetesen a katalizátor fontos szerepet játszik abban, hogy ez a mennyiség a lehető legkisebb legyen, és nélküle ez lehetetlen volna. A fejlett technológiák, és az egyre modernebb katalizátorok nagy szerepet játszanak abban, hogy a környezetet óvni tudjuk, de sajnos a dolog még mindig nem tökéletes.