Őszi esők és aquaplaning: mikor válik veszélyessé a kopott nyári gumi?

Augusztus végén még bőven nyári gumi való az autóra, de a közlekedési körülmények már elkezdhetnek megváltozni. A forró, száraz hetek után egyre gyakoribbak lehetnek a hirtelen záporok, hosszabb esős időszakok és a reggeli nedves útfelületek. Ilyenkor sok autós szembesül először azzal, hogy a nyár elején még megfelelőnek tűnő abroncs ősz közeledtével már bizonytalanabbul viselkedik vizes úton. Ennek egyik legfontosabb oka a profilmélység csökkenése.

A kopott nyári gumi nem egyik napról a másikra válik használhatatlanná. A teljesítménye fokozatosan változik, és ezt száraz aszfalton sokszor alig lehet észrevenni. Nedves úton azonban egészen más a helyzet. A futófelület barázdáinak egyik alapvető feladata, hogy a gumi és az úttest közül elvezessék a vizet. Ahogy a mintázat sekélyebbé válik, csökken az a vízmennyiség, amelyet az abroncs adott idő alatt képes kiszorítani maga alól. Ez növelheti a vízen felúszás, vagyis az aquaplaning kialakulásának kockázatát.

Mi történik aquaplaning során?

Aquaplaningról akkor beszélünk, amikor a gumiabroncs futófelülete nem képes megfelelő ütemben kiszorítani maga alól az úton lévő vizet, és a kerék részben vagy akár jelentős mértékben elveszíti közvetlen kapcsolatát az aszfalttal. Ilyenkor a kormányzás, a fékezés és a gyorsítás hatása hirtelen csökkenhet, mert a gumi nem a szilárd burkolaton, hanem egy vízrétegen halad.

A jelenség nem kizárólag extrém felhőszakadásban fordulhat elő. Elég lehet egy mélyebb nyomvályúban összegyűlt víz, egy rosszul víztelenített útszakasz vagy egy olyan pocsolya, amelybe az autó nagyobb sebességgel hajt bele. A kockázatot több tényező együtt alakítja: a víz mélysége, a haladási sebesség, az abroncs mintázata és állapota, a guminyomás, a jármű terhelése és maga az útfelület is számít.

Ezért félrevezető lenne egyetlen sebességhatárt mondani, amely alatt „nem lehet” aquaplaning. A valóságban nincs minden autóra, minden gumira és minden esőhelyzetre érvényes biztonságos küszöb. A helyes reakció az, hogy erős esőben és látható vízátfolyásoknál a vezető az útviszonyokhoz igazítja a sebességet, növeli a követési távolságot, és kerüli a hirtelen kormánymozdulatokat.

Miért lesz fontosabb a profilmélység az ősz közeledtével?

Magyarországon az M1 kategóriájú járműveknél, vagyis a személygépkocsiknál a jogszabály szerint a futófelület mintázatának a teljes felületen el kell érnie az 1,6 millimétert. Ez azonban jogi minimum, nem pedig egy olyan célérték, amelyhez minden körülmények között érdemes „lekoptatni” az abroncsot. Nedves úton a vízelvezető képesség már a törvényi határ elérése előtt is romolhat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési tájékoztatása is arra hívja fel a figyelmet, hogy biztonsági szempontból nem célszerű megvárni a kopásjelző elérését, és nyári abroncsnál 2,5–3 milliméter körüli profilmélységnél már érdemes mérlegelni a cserét. Ez nem jelenti azt, hogy minden 3 milliméteres nyári gumi azonnal veszélyes vagy jogszabályellenes lenne. A döntésnél az abroncs teljes állapotát, az autó használatát, a várható időjárást és a vezetési körülményeket együtt kell nézni.

A profilmélység ráadásul nem feltétlenül egyforma a teljes futófelületen. Előfordulhat, hogy középen még megfelelőnek tűnik, miközben a belső vagy külső váll már lényegesen kopottabb. Ezért érdemes több ponton, több hosszanti barázdában mérni. A profilmélység otthoni ellenőrzéséről szóló útmutató megmutatja, hogyan lehet gyorsan képet kapni az abroncs állapotáról.

Nem csak a milliméter számít

Két azonos profilmélységű abroncs között is lehet jelentős különbség. Számít a mintázat kialakítása, a futókeverék állapota, az abroncs kora, az esetleges sérülések, valamint az is, hogy egyenletesen kopott-e. A repedezett, megkeményedett vagy szabálytalanul kopott gumi még akkor is indokolhat szakmai ellenőrzést, ha a mintázat egy mérési ponton még bőven meghaladja a törvényi minimumot.

Külön figyelmet érdemel az egyenetlen kopás. Ha a futófelület egyik széle feltűnően gyorsabban fogy, fűrészfogas kopás látható, vagy a két első kerék állapota feltűnően eltér, annak hátterében guminyomási probléma, futómű-geometriai eltérés vagy más műszaki ok is állhat. Ilyenkor önmagában az új abroncs felszerelése nem feltétlenül oldja meg a problémát, mert az új gumi is gyorsan rendellenesen kophat.

A guminyomás esős időben sem mellékes

A megfelelő guminyomást mindig a jármű gyártójának előírása szerint kell beállítani. A túl alacsony vagy túl magas nyomás megváltoztatja a futófelület terhelését, befolyásolhatja a jármű kezelhetőségét és a kopásképet is. Ezért az őszi esős időszak előtt nem érdemes találomra „ráfújni” a gumikra, hanem hideg abroncson kell mérni, és a gyári értékhez igazítani a nyomást.

Az előírt érték jellemzően a vezetőoldali ajtónyílásban, a tanksapka környezetében vagy a kezelési könyvben található. Sok autón külön értéket adnak meg normál és teljes terheléshez. Ha a nyári nyaralás előtt megpakolt autóhoz magasabb nyomást állított be, hazatérés után érdemes ellenőrizni, hogy a mindennapi használathoz milyen értéket ír elő a gyártó. A témáról részletesebben a gumiabroncsnyomás jelentőségét bemutató cikkben olvashat.

Ha az egyik kerék néhány nap vagy hét alatt rendszeresen veszít a nyomásából, ne tekintse normálisnak. Lassú defekt, szelep-probléma, felni és gumi közötti tömítetlenség vagy más hiba is állhat a háttérben. A rendszeres utántöltés nem helyettesíti az ok feltárását.

Milyen jelekből látszik, hogy a nyári gumi már nem érzi jól magát esőben?

Az egyik legfontosabb jel természetesen maga a mérhető kopás, de vezetés közben is megjelenhetnek figyelmeztető tünetek. Ha olyan nedves útszakaszon, ahol korábban stabilnak érezte az autót, most könnyebben működésbe lép a menetstabilizáló vagy kipörgésgátló, az autó nyomvályús vízben bizonytalanabbá válik, illetve fékezéskor hamarabb avatkozik be az ABS, érdemes az abroncsokat közelebbről is megvizsgálni.

Fontos azonban, hogy ezekből a tünetekből önmagukban nem lehet biztos diagnózist felállítani. A nedves tapadást az útburkolat minősége, a szennyeződések, az eső intenzitása, a hőmérséklet és a sebesség is befolyásolja. Ha az autó viselkedése tartósan megváltozik, célszerű nemcsak a gumikat, hanem szükség esetén a futóművet és a lengéscsillapítók állapotát is ellenőriztetni.

Mit tegyen, ha az autó vízen felúszik?

Az aquaplaning ijesztő lehet, mert a kormány hirtelen könnyebbnek tűnhet, az autó pedig kevésbé reagál a vezető utasításaira. Ilyenkor a legfontosabb, hogy ne próbálja nagy és hirtelen kormánymozdulatokkal „visszarántani” az autót az ívre. A gázpedált finoman engedje fel, tartsa a kormányt lehetőleg stabilan, és kerülje a hirtelen gyorsítást vagy erős fékezést addig, amíg a gumik vissza nem nyerik a kapcsolatot az útfelülettel.

Ha csak az egyik oldali kerekek futnak vízbe, különösen fontos a nyugodt kormánykezelés, mert a két oldal tapadása eltérhet. A modern menetstabilizáló rendszerek sok helyzetben képesek segíteni, de a fizika határait nem tudják megszüntetni. Az elektronika akkor tud hatékonyan dolgozni, ha az abroncsoknak van elegendő kapcsolatuk az úttal.

Az őszi eső első percei különösen csalókák lehetnek

Hosszabb száraz időszak után az út felületén por, gumimaradvány, olajos szennyeződés és más lerakódás gyűlhet össze. Amikor megérkezik az eső, ezek a szennyeződések kezdetben csúszós réteget alkothatnak az aszfalton. Ezért nem csak a mély víz jelent kockázatot: egy vékony, friss nedvességréteg is érezhetően megváltoztathatja a tapadást.

Augusztus végén és szeptemberben ráadásul gyakran még magas nappali hőmérséklet mellett érkeznek záporok. A meleg aszfalt, a hirtelen lehűlés, az erős eső és az összegyűlt víz miatt rövid idő alatt változhatnak meg a körülmények. A vezetési stílusnak ehhez kell alkalmazkodnia: nagyobb követési távolság, kisebb sebesség és több tartalék szükséges a manőverekhez.

Mikor indokolt a gumicsere még a téli szezon előtt?

Sokan úgy gondolkodnak, hogy augusztus végén már „nem érdemes” új nyári gumit venni, hiszen hamarosan úgyis jön a téli csere. Ez azonban nem minden esetben helyes. Ha a nyári gumi sérült, a profilmélysége már alacsony, szabálytalanul kopott vagy nedves úton bizonytalan, több hét vagy akár hónap biztonságos közlekedését nem célszerű feláldozni csak azért, hogy eljusson a téli szezonig.

A döntés természetesen függ attól is, mennyit használja az autót. Más kockázatot jelent egy naponta autópályán közlekedő jármű, és mást egy olyan autó, amely hetente néhány kilométert fut városban. Ha bizonytalan, egy gumiszervizben megmérhető a profilmélység, ellenőrizhető az oldalfal és a futófelület, valamint megállapítható, van-e javítható sérülés vagy olyan állapot, amely már cserét indokol. A gumicsere szolgáltatás során az abroncsok műszaki állapota is ellenőrizhető.

Az egyenetlen kopásnál a futóművet is érdemes vizsgálni

Ha egy nyári abroncs egyik széle jóval kopottabb, mint a másik, nem elegendő kizárólag a maradék profilmélységet nézni. A gumi a teljes futófelületén dolgozik, és jogszabályi szempontból is a teljes felületen meg kell lennie az előírt mintázatmélységnek. Az egyoldali kopás ráadásul arra utalhat, hogy a kerék dőlése, összetartása vagy más geometriai érték eltér a kívánatostól.

Kátyúba hajtás, padkaérintés vagy futóműalkatrész kopása után is megváltozhat a geometria. Ha a kormány nem áll egyenesen, az autó egyik oldalra húz, vagy újra és újra szabálytalan kopáskép jelenik meg, érdemes futómű-beállítást és ellenőrzést kérni. Így nemcsak a jelenlegi abroncs állapotáról kaphat képet, hanem az új gumik idő előtti kopása is megelőzhető.

Ötperces augusztus végi ellenőrzés az esős idő előtt

Mielőtt megérkezik az első tartósabb őszi esőzés, érdemes egy rövid ellenőrzést elvégezni. Nézze át mind a négy abroncsot, keressen vágást, púpot és repedést. Mérje meg a profilmélységet több ponton, ellenőrizze hidegen a guminyomást, és figyelje meg, hogy a kopás egyenletes-e. Ne feledkezzen meg arról sem, hogy a szélvédő, az ablaktörlő és a világítás állapota közvetlenül befolyásolja azt, mennyire hamar veszi észre az úton összegyűlt vizet.

Ha a gumi közel jár a kopáshatárhoz, az egyik váll erősen elfogyott, az oldalfalon sérülés látható, a kerék rendszeresen veszít a nyomásából vagy az autó viselkedése megváltozott, az otthoni ellenőrzést érdemes szakmai vizsgálattal folytatni. A Point S hálózatában az Önhöz közeli műhelyt a szervizkeresőben találhatja meg.

A jó nyári gumi ősszel is biztonsági tartalékot ad

Augusztus végén nem az a cél, hogy az első hűvösebb reggel miatt azonnal téli gumira váltsunk. Sokkal fontosabb annak ellenőrzése, hogy a jelenlegi nyári szett megfelelő állapotban van-e az előttünk álló, egyre csapadékosabb hetekre. Egy jó állapotú, megfelelő nyomáson használt nyári abroncs még ősszel is biztonságosan elláthatja a feladatát mindaddig, amíg az időjárási körülmények valóban indokolttá nem teszik a szezonális cserét.

A profilmélység, a sérülésmentes állapot és az egyenletes kopás azonban nem adminisztratív részlet. Nedves úton ezek határozzák meg, mennyi tartaléka marad a guminak akkor, amikor hirtelen fékezni kell, kanyarban vízfoltra érkezünk vagy egy nyomvályúban összegyűlt vízen hajtunk át. Az őszi esős szezon előtt ezért néhány percnyi ellenőrzés sokkal többet érhet, mint az, ha csak a naptár alapján döntünk arról, mikor foglalkozunk legközelebb a gumiabroncsokkal.