Szeptember végétől sok autós veszi észre, hogy reggel alacsonyabb guminyomást mutat a műszer, vagy a TPMS néhány hűvösebb nap után figyelmeztet. A jelenség egy része teljesen természetes: a külső hőmérséklet csökkenésével az abroncsban lévő levegő nyomása is csökken. Ha azonban ugyanaz a kerék néhány nap vagy hét alatt újra és újra lényegesen veszít a nyomásából, már nem érdemes pusztán az időjárásra fogni.
A lassú nyomásvesztés oka lehet apró futófelületi szúrás, hibás szelep, a gumi és a felni tömítési problémája, korrózió, sérült felni vagy korábbi kátyúütés. A helyes eljárás az, hogy először hideg abroncson, megbízható mérővel ellenőrizzük a nyomást, majd összevetjük a jármű gyári értékével. Ha az egyik kerék tartósan eltér a többitől, szervizvizsgálat szükséges.
A gumiabroncsban lévő levegő nyomása függ a hőmérséklettől. Lehűléskor csökken, felmelegedéskor nő. A Continental útmutatója szerint 10 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenés nagyságrendileg 0,07–0,14 bar nyomásesést okozhat. Ez nem pontos, minden helyzetre érvényes képlet, hanem gyakorlati becslés, amely jól megmagyarázza, miért jelenik meg ősszel hirtelen több alacsony nyomású kerék.
Ha például a gumikat nyári melegben állították be, majd néhány hét alatt jelentősen lehűl a reggeli levegő, a hidegen mért érték alacsonyabb lehet. Ilyenkor a helyes megoldás nem az, hogy megvárjuk a következő felmelegedést, hanem a járműgyártó által előírt hideg guminyomásra állítjuk a kerekeket.
A helyes értéket nem a gumi oldalfalán lévő maximális nyomásadatból kell meghatározni. Az abroncs oldalfalán szereplő maximum szerkezeti határérték, nem az adott autó ajánlott üzemi nyomása. A járműgyártó által előírt érték az irányadó, amely jellemzően az ajtóoszlopon, a tanksapka környékén vagy a kezelési könyvben található.
Előfordulhat, hogy az első és hátsó tengelyre eltérő értéket adnak meg, és teljes terheléshez is külön nyomás tartozik. Ezért nem jó módszer „mind a négy kerékbe ugyanannyit” fújni, ha a gyári adat mást ír elő. A méréshez hideg gumi szükséges, vagyis olyan abroncs, amely menet közben még nem melegedett fel számottevően. A rendszeres ellenőrzés hátteréről az abroncsnyomás ellenőrzéséről szóló cikk is részletesen ír.
A NHTSA meghatározása szerint a hideg nyomásérték olyan gumin értelmezendő, amely legalább több órát állt, és nem melegedett fel használat közben. A legegyszerűbb gyakorlat az, ha reggel, indulás előtt mérünk. Hosszabb autózás után a gumi felmelegszik, a belső nyomás megnő, ezért a meleg érték nem hasonlítható közvetlenül a gyárilag megadott hideg értékhez.
Meleg abroncsból nem érdemes csak azért levegőt kiengedni, hogy a kijelzett szám visszaessen a hideg előírásra. Ezzel lehűlés után alacsony nyomás alakulhat ki. Ha csak menet közben derül ki, hogy kevés a levegő, a biztonságos korrekció után később, hidegen újra ellenőrizni kell.
Az időjárás miatti nyomásváltozás jellemzően mind a négy keréken hasonló irányban jelentkezik. Ha viszont egyetlen abroncs következetesen gyorsabban veszít, az már szivárgásra utalhat. Különösen gyanús, ha ugyanazt a kereket rendszeresen után kell fújni, miközben a másik három közel azonos értéken marad.
A Bridgestone régebbi, de máig használható biztonsági útmutatója azt jelzi, hogy a természetes diffúzió mellett is lehet lassú nyomásvesztés, viszont a szokásosnál nagyobb vagy ismétlődő csökkenésnél a gumi, a szelep vagy a kerék sérülését kell keresni. Nem érdemes hetekig kizárólag kompresszorral kezelni a tünetet, mert a kiváltó ok közben súlyosbodhat.
A futófelületbe fúródott szög vagy csavar nem mindig okoz azonnali teljes defektet. Előfordul, hogy az idegen tárgy részben lezárja a furatot, és a levegő csak lassan szökik. Ilyenkor az autó napokig vagy akár hosszabb ideig használhatónak tűnhet, miközben a nyomás fokozatosan csökken.
Ha idegen tárgy látható a futófelületben, nem célszerű otthon egyszerűen kihúzni, mert ezzel a lassú szivárgás gyors defektté válhat. A javíthatóságot a sérülés helye, mérete, iránya és az abroncs belső állapota alapján kell megítélni. A defekt utáni javításról vagy cseréről szóló cikk részletesen bemutatja, miért szükséges a szakszerű belső vizsgálat.
A szelep és a szelepmag kis alkatrész, mégis fontos része a tömítésnek. Öregedett gumiszelep, sérült szelepmag vagy szennyeződés miatt lassú levegővesztés alakulhat ki. TPMS-szelepnél a fém alkatrészek és tömítések állapota is számít, ezért szezonális szereléskor érdemes ezeket ellenőrizni.
A szelepsapka sem csak dísz: segít távol tartani a nedvességet és a szennyeződést a szelepmagtól. A sapka hiánya önmagában nem feltétlenül okoz azonnali defektet, de hosszabb távon kedvezőtlen környezetet teremt a szelepnek. Ha a szivárgás a szelep környezetében jelentkezik, a javítás általában gyorsabb és egyszerűbb lehet, mint egy futófelületi sérülésé, de ezt is vizsgálat alapján kell eldönteni.
Tömlő nélküli abroncsnál a gumi pereme és a felni együtt hozza létre a légzárást. Ha a felni ütött, korrodált, szennyezett vagy a perem sérült, a tömítés nem mindig lesz tökéletes. Ez különösen idősebb acél- vagy alufelniknél, téli sóterhelés után, illetve korábbi kátyúütés esetén fordulhat elő.
A probléma kívülről sokszor nem látható. A szerviz szivárgáskereső folyadékkal, vízfürdővel vagy más ellenőrzési módszerrel lokalizálhatja, hol jelennek meg légbuborékok. Ha a felni deformált vagy erősen korrodált, nem elég újra és újra felfújni a gumit: a kerék állapotát is rendezni kell.
Egy erős ütés nem csak látványos oldalfalpúpot vagy azonnali defektet okozhat. A felni enyhén deformálódhat, a gumi pereme sérülhet, vagy olyan belső károsodás keletkezhet, amely eleinte nem feltűnő. Ha kátyúzás után kezd rendszeresen csökkenni az egyik kerék nyomása, érdemes összefüggésként kezelni a két eseményt.
A kátyú utáni ellenőrzésről szóló útmutató a gumi, a felni és a futómű vizsgálatát is javasolja. Ha az autó közben félrehúz, a kormány állása megváltozott vagy vibráció jelentkezett, a nyomásvesztés mellett más sérülés is fennállhat.
A guminyomás-ellenőrző rendszer fontos biztonsági segítség, de nem helyettesíti a rendszeres kézi mérést. A közvetlen TPMS szenzorral méri az egyes kerekek nyomását, a közvetett rendszer pedig az ABS kerékfordulatszám-adatokból következtet eltérésre. A figyelmeztetés beállítása és érzékenysége járművenként eltérhet.
Ha a jelzés felgyullad, nem célszerű egyszerűen törölni vagy újrakalibrálni anélkül, hogy a nyomást megmérnénk. Először mind a négy kereket a gyári előíráshoz kell igazítani, majd az autó kézikönyve szerint elvégezni a rendszer visszaállítását, ha arra szükség van. Ha ugyanaz a kerék rövid időn belül újra alacsony, a szivárgás okát kell megkeresni.
Alacsony nyomásnál az abroncs jobban deformálódik, több hő termelődhet, növekedhet a gördülési ellenállás, és megváltozhat a kormányzás. A futófelület vállai is nagyobb terhelést kaphatnak, ami rendellenes kopáshoz vezethet. Elektromos autónál a nagyobb gördülési ellenállás a fogyasztást és a hatótávot is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
A legnagyobb kockázat akkor jelentkezik, ha az abroncs súlyosan alacsony nyomással hosszabb ideig fut. Ilyenkor belső szerkezeti károsodás alakulhat ki, amely kívülről nem feltétlenül látható. Ezért egy leeresztett gumi javíthatóságát nem csak a lyuk helye alapján kell eldönteni; fontos, hogy mennyit használták csökkent nyomással.
Egy pontos nyomásmérő sokat segít. Mérjen reggel vagy többórás állás után, és írja fel mind a négy kerék értékét. Állítsa be a gyári hideg nyomást, majd néhány nap múlva hasonló hőmérsékleti körülmények között mérjen újra. Ha mind a négy kerék hasonlóan változik, nagyobb eséllyel hőmérsékleti hatásról van szó. Ha csak egy kerék esik látványosan, szivárgás valószínűbb.
Otthoni szappanos vizes próba bizonyos külső szivárgásoknál buborékot mutathat, de ez nem helyettesíti a szakszerű ellenőrzést. A gumi belső állapotát, a peremsérülést és a javíthatóságot csak leszerelt abroncson lehet teljesen megítélni. Sérült, púpos, repedt vagy nagyon alacsony nyomású gumival nem érdemes kísérletezni.
A vizsgálat során megkeresik a szivárgás helyét, ellenőrzik a futófelületet, az oldalfalat, a szelepet és a felni peremét. Ha futófelületi sérülés található, az abroncsot le kell szerelni ahhoz, hogy a belső szerkezete is megvizsgálható legyen. A javítás csak akkor jöhet szóba, ha a sérülés helye és kiterjedése megfelel a szakmai javítási feltételeknek, és nincs más belső károsodás.
A cél nem pusztán az, hogy megszűnjön a levegő szökése. A keréknek a javítás után szerkezetileg is biztonságosnak kell lennie. Ha az abroncs oldalfala, pereme vagy belső váza sérült, a csere lehet az egyetlen megfelelő megoldás.
Ha nem egyértelmű, hogy valódi szivárgásról van-e szó, néhány mérés sokat segíthet. Azonos napszakban, hideg gumin jegyezze fel a négy kerék nyomását és a külső hőmérsékletet. Már néhány adatpontból látható lehet, hogy mind a négy kerék együtt követi a lehűlést, vagy egyetlen abroncs külön ütemben veszít.
A napló nem helyettesíti a szervizvizsgálatot, de hasznos információt adhat a hibakereséshez. Ha egyetlen kerék ismételten eltér, vagy a nyomás rövid idő alatt számottevően csökken, nem érdemes tovább várni a vizsgálattal.
EEAT-jelzés: a cikk a NHTSA hideg nyomásmérésre vonatkozó útmutatójára, valamint a Continental, Bridgestone és Goodyear műszaki biztonsági anyagaira épül. A hőmérséklethez kapcsolódó nyomásváltozást csak közelítő nagyságrendként kezeljük, nem diagnózisként. Ismétlődő, egy kerékre koncentrálódó nyomásvesztésnél a defekt, a szelep és a felni tömítési hibájának vizsgálata indokolt.
Szeptember végén és október elején a hőmérséklet-ingadozás természetes módon előhozhat olyan nyomáskülönbségeket, amelyek nyáron kevésbé voltak feltűnők. Ez jó emlékeztető arra, hogy a téli szezon előtt mind a négy kereket hidegen megmérjük, és a gyári értékre állítsuk.
Ha azonban egy kerék újra és újra leereszt, ne váljon rutinná a rendszeres utánfújás. A Point S szervizkeresőben olyan műhely választható, ahol a defektjavítás és az abroncsellenőrzés elérhető. A lassú nyomásvesztés gyakran javítható probléma, de csak akkor lehet felelősen dönteni a javításról, ha ismert a valódi ok és az abroncs belső állapota.
Cím: 2040 Budaörs, Bimbó u. 38
Cégjegyzékszám: 13-09-146813
Adószám: 23337233-4-13
Közösségi adóazonosító szám: HU17783374
Email: info@point-s.hu; moor.gabor@point-s.hu
